Pécs – Orfü
2008.06.04-05 Ezt a két napot tudta a Gergö szakitani magának a munkahelyröl és gyorsan lementünk a mamáékhoz Pécsre. Német rokonok is voltak itt, akikkel már nagyon régen találkozott a Gergö, én pedig még nem is simertem öket, pedig Gergövel már 7 éve együtt vagyunk. jájjjjjj……..ilyen régota? 
Mamáék már nagyon vártak minket, de leginkább Armint, szinte mindenki rá volt kiváncsi, de ez igy helyes Dél körül értünk oda, Armin elég jol viselte az utat, aludt, jatszott, hiszti volt,édes volt ……. de tuléltük, pedig nem volt kis távolság Pécs – Szhely ! Alig odaértünk, gyors üdvözlés után már robogtunk is tovább Orfü felé, mert a német rokonok ott tanyáztak. Örömmel mondhatom hogy két nagyon szimpatikus embert ismertem meg bennük. Fred és Cili igazán jo fejek, ráadásul egy kis táska ruhácskát is hoztak Arminnak ajándékba, tényleg kedvesek voltak. 6 ora fele már mentünk is vissza Pécs felé ahol Teriék( Mama huga) vártak minket az egész családdal, Armint csodálta mindenki hisz még csak most látták elöször, eddig csak fotokon. Ott már nem tudtunk sokat idözni mert baba nyügös volt, és fáradt. Otthon aztán a nagykádban fürdött és szinte egyböl el is aludt, elég fáraszto volt neki ez a nap.
Másnap ujra ki Orfüre, sajna esett az esö, de azért ez nem szegte a kedvünket és azért is grilleztünk Fini ebéd volt, grillezett husikkal, salátákkal. 5 orakor viszont indulnunk kellett haza Szhelyre, igy is fel 10 volt mire hazaértünk. Jol éreztük magunkat csak nagyon gyorsan eltelt ez a két nap, es rövid volt. De juliusban visszatérünk
Kerti party
2008.05.31. Tesom is és anyu is mindketten ikrek, májusiak. Május 26 és 29 a két jeles nap, ami egy super kerti pary keretében lett megtartva ezen a szombaton. Volt jo kis sütögetés, grillezés, bográcsgulyás, este meg szalonna mire már jol bepistult mindenki Evés – ivás dalolás, asztal, szék tört, jokat röhögtünk és mindenki jol érezte magát. Jo idö volt ezért 8 oráig Arminka is kinnt tudott lenni, aztan vele haza kellett jönni, a szokásos fürcsi és alvás. Reméljük a Mário szülinapja is hasonloan jol sikerül majd, szoval folyt. köv….
Buvár Benö 2.
2008 május 31.: Elsö alkalommal mentünk a babauszásra most már az Arminnal együtt. A csütörtöki leégésem ota valamennyit javult az állapotom, de még mindig nagyon érzékeny a böröm. Armin az egesz éjszakát átaludta, ami most már sokszor elöfordul hál’isten és a reggeli tejcije után nagyon elemében volt. Annyira hogy egészen 10:30 ig, mire mentünk uszizni, még mindig semmit nem aludt, es pont mire elindultunk ö már csukta is le a szemét az ölembe es szuszogott. Na gondoltuk mi lesz ebböl…………….bepattantunk a kocsiba es siettünk az OMK-ba. Olyan gyorsan történtek az események, hogy Armin még fel sem fogta, de mi már siettünk fel a lépcsön az öltözöbe, utána le az uszodába, aztan kis bemelegitö torna, be a zuhany alá, és már benne is voltunk a vizben. A medence szélén a vizben szépen sorakoztak a babák a szülökkel, ezért mi is beálltunk közéjük középre hogy mindent lássak, mit kell csinálni. Ment is a dolog, Armin is nagyon élvezte, csinaltuk a feladatokat amiket a csaj mondott, apa meg kintröl szoritott nekünk egészen addig amig a merüléshöz nem értünk. Azt meg hogy kell csinalni, és tanacstalanul forogtam körbe, valaki segitsen már……mire az oktato csaj odajött es kerdezte hogy hányadik alkalommal vagyunk itt, mondtuk az elsö .
Na hát nekünk kinnt a medence szélén kellett volna külön gyakorolni de mi már bent usztunk a többiekkel mint a nagyok. A szélen ujra átvettük a gyakorlatokat, majd probaltuk a merülést is akkor már Agi segitségével, az elsö nem volt tul jo, nem mertem nagyon belemeriteni a fejét a kicsinek, es mikor a masodiknak veselkedtünk neki, Armin rámnézett becsukta a szemét es elaludt a kezembe a vizben Ezzel véget is ért az elsö oránk nagy röhögés közepette.
Csunyán elégtem…
2008 május 29.: Csütörtökön soliba mentünk, ami nem is olyan nagy dolog, de nekem emlékezetes marad egész életemre az biztos. Már egy jo ideje kimaradt az életemböl a soláriun mint olyan, a terhességem alatt ugye nem lehetett, a szülés ota meg valahogy még nem jutottam el, de azert ez idö alatt igen jo kapcsolatba kerültem a barnito krémmel, amit a Gergö nagyon utál 😛 egyrészt mert van ugye egy jellegzetes szaga, minta megpörkölnék az ember börét, másrészt azért az sokkal hamarabb kopik, és foltos stb………
Egy uj helyre mentünk, amit a Viki ugyan ismert, és elsö alkalommal ö is jo pirosan jött haza. Ö már mondta is hogy neki a 6 perc elég lesz, gondoltam a Gergönek is mert neki viszont elég érzékeny böre van, magamrol meg ugy gondoltam (elég rosszul) hogy nekem simán jo lesz a 12 perc, mert az én böröm jol birja stb ….. Hát nem birta, elég komolyan elégtem, 2 napig szinte lángolt a böröm, de érdekes hogy csak elöl, hátul nem. Elkeseredésemben már másnap reggel rohantam a gyogyszertárba hogy adjanak valamit, mikor megláttak ott majdnem elájultak hogy nézek ki, azt hitték elaludtam a napon, pedig csak soláriumban voltam 12 percig Panthenollal kentem magam 2-3 napig mire jobb lett egy kicsit. Ilyen még soha nem fordult elö velem, de nem is kivánom senkinek, szörnyü volt.
Itt szeretném felhivni mindenkinek a figyelmét arra, hogy a solárium mennyire káros a börnek! Sokkal károsabb mint a napozás pl, ami mértékkel még mindig jobb, de 11 és 16 ora között ugye nem ajánlatos azt sem, és csak finoman. 10 perc a soláriumban 2 ora intenziv napozásnak felel meg, de amikor a csucson van a nap ! Na el lehet képzelni engem 12 perc után, mint valami rák A barnitokrém az egyetlen amit biztonsággal lehet használni, csak az meg macerás. De döntsön mindenki belátása szerint ha barna akar lenni.
Dokinál jártunk
2008. május 27.: Kicsit lemaradtam az irással Máj 26.-án, de másnap tényleg dokihoz mentünk, a 4 honapos oltást kapta az Armin. Egy hös volt mondanom se kell, nagyon kicsit sirt hasonloan mint a multkor, csak mig a tü benne volt a lábában, utána már semmi baj nem volt. 8 kilo 15 deka nem rossz, a doktornö hitetlenkedve nézett rám ” és 4 honapos?” tette fel a kérdést, aztán csak annyit tett hozzá kedvesen hogy Dagika Pedig nem is dagika, igaz jo husban van, de elég hosszu is és nagy, hü a nevéhez ! Az oltás megvolt, mindent rendben talált, szépen fejlödik. A doki felhivta a figyelmünket mégegy oltásra, ami nem kötelezö de adhato a gyereknek, agyhártyagyulladás ellen véd, ha sokat megyünk vele, kirándulunk, akkor pláne ajánlatos. Kaptunk receptet, 1 héttel elötte ki kell váltanunk az oltoanyagot, és 3 hét mulva megint szurira megyünk. Szegény Arminka, de jobb az elövigyázatosság !
Május 26. nekünk 3x is jeles nap…
Elöször is mert anyukámnak ekkor van a születésnapja ( Boldog szülinapot igy utolag is neki ! ) 2, mert tavaly ezen a napon volt a Tiesto buli amin hatalmasat partyztunk és 3, Armin ezen a napon készült délután, mielött elindultunk volna Budapestre Tiestora, és ebben 100%-ig biztosak vagyunk. Nem is tudom egy embernek a korát miert nem a fogantatásátol számoljuk, és miért csak a születésétöl ? Erröl egyszer már elmélkedtünk a Gergövel, de a kérdés még mindig nyitott.
Ha nem lehet a rejtett fájlokat megjeleníteni XP-n
Nem,rég kézzel szedtem le egy fertőzést egy Windows XP gépről, ahol a rejtett fájlok megjelenítését gátolta meg a vírus.
A következő oldalon találtam leírást:
A probléma megoldását ide dokumentálom magamnak:
HKEY_LOCAL_MACHINE/SOFTWARE/Microsoft/Windows/CurrentVersion/Explorer/Advanced/Folder/Hidden/SHOWALL alatt a CheckedValue=1 és DefaultValue=2 értékeinek így kell kinéznie
Új kinézet, csípőkontroll
A blog lassan magára talál, egyben egy új kinézet után is kutatok, az első változatot már láthatjátok. Amint időnk engedi a képeket is visszatesszük, legalábbis igyekszünk hasonló mennyiséget feltenni. Addig is türelem. Ármin jól van, szépen növekszik, ma voltunk csípőkontrollon, minden jónak tűnik.
Kiesés
A blogot pár napig nem lehetett elérni és most is a kinézete, és a képek, videók nem elérhetőek.
Sajnos volt egy szervergubanc, amiben a blog tartalma elveszett és én sajnos nem mentettem a tartalmam, így csak a szövegek maradtak meg. Idővel minden helyre fog állni, addig is türelem.
A Kámoni arborétum
Szombaton délután hál’isten gyönyörü idö volt, és Mama ötletére az Arborétumot látogattuk meg. Jo ötlet volt, nagyot sétáltunk a jo levegön, csodálatosan ki voltak virágozva a bokrok, fák……Armin is nagyrészt fennt volt, es üldögélt a kocsiban, nézelödött, aztán az ölemböl szemlélte a dolgokat, majd elaludt a kocsiban. A nagy séta közben észre sem vettük hogy kicsit eltévedtünk és kisétáltunk az Arborétumbol, csak akkor eszméltünk fel, mikor egy focipályánál lyukadtunk ki. Kellemesen telt a délutánunk, csináltunk jo képeket is.
